A módszer, amit javaslok a gyomirtó használat helyett nem épp a legrövidebb út, de a vegyszermentes kritériumnak mindenképp eleget tud tenni.

Három fontos hozzávalóra lesz szükséged: időre, kitartásra és egy, a kerted méretéhez igazodó méretű nejlonra és garantáltan minden gaztól meg fogsz szabadulni!

(Ez persze csak részben igaz, hiszen a széllel folyamatosan jönnek majd új magok, de ha az elvadult területet megzabolázod, ez már nem lesz jelentős hatás.)

A magról kelő gyomokkal könnyű elbánni rendszeres talajműveléssel a még üres földterületen a tavaszvégi- kora nyári periódusban.

A talajfelszín közelében található gyommagok nedvesség (öntözés), meleg és fény hatására életre kelnek. Ha 3-4 cm magasságig engeded őket nőni, talajműveléssel könnyen megsemmisíthetőek.

Rendszeres ismétléssel a felső rétegből 4-5 alkalom alatt elég hatékonyan kikoptatható a gaz állomány.

A kitartásodra ebben az esetben is szükség van, hiszen az őszi gyomok ősszel kelnek ki, amikor a tavaszi és nyári fajták „elfekszenek”, azaz a csírázáshoz optimális feltételek ellenére sem kelnek ki, a magok nyugalomba vonulnak.

Ez a módszer csak a talajmozgatott felső rétegben hatékony! A mélyebbről feltörő társaikat ilyen könnyen nem tudod kipusztítani. Ráadásul, ha kicsit mélyebbre nyúlsz, a lesüllyedt magokat is feljebb forgatod, ezzel pedig lehetőséget kapnak a kikelésre.

A másik eshetőség, amiért kitartónak kell lenned az az, hogy az ősszel kelő magokból fejlődő növények általában jól tűrik a telet is, nem fagynak el, sőt, a fagymentes időszakban még növekedhetnek is.

A rendszeres talajművelés a föld magkészleteinek kimerülését hozza idővel!

Jó tudni a gyommagokról:

A földben pihenő magok rendkívül szívósak. A Beal-féle 100 éves tartamkísérlet (1879-1979 között) Amerikában azt az eredményt hozta a magok akár 30 évig is képesek a túlélésre, csírázásra. Ezt erősítette meg Duvel 39 éves tartamkísérlete 1902-41 között.

Kifejezetten a gyomokat vizsgálva a stoneville-i ötvenéves tartamkísérletet tudom példaként hozni, ami számomra is megdöbbentő eredményeket hozott. A vizsgálat még ugyan tart (1970-ben indult és 2022-ben zárul le), de a részidőtartamok eredményei már publikusak. A vizsgálatban 20-féle gaz magját helyezték el 8, 23 és 40 cm-es talajmélységbe életképesség vizsgálat céljából.

Ez a kísérlet igazolta a 2,5 illetve 5 éves részetapok során, hogy a tyúkhúr (Stellariamedia (L.) Vill.) magjainak 5,5%-a, míg a kakaslábfű (Echinochloacrus-galli (L.) P. B.) magjainak 50%-a életképes marad!

Őszintén bevallom, hogy a saját konyhakertem tapasztalatai alapján én ezt pont fordítva gondoltam, hiszen nekem a tyúkhúrral gyűlt meg rendszeresen a bajom.

A tartamkísérletek azt is igazolták, hogy a talajban a magok tovább megőrzik csírázóképességüket, mint száraz körülmények között, szobahőmérsékleten.

Természetesen hazánkban is folynak ilyen kísérletek. Kozma 1912-17 között egy 5 éves tartamkísérletet végzett 14 féle gyommal. Ez a kísérlet is jól példázza, hogy nagyon nem mindegy milyen növényeket vizsgálnak a kutatók 1-1 kísérletben.

A fenti kísérletekből jól láthatod, hogy a földben szunnyadó magok időzített bombaként, bármikor berobbanhatnak. Szerencsére a magról kelő gyomok esetén gyomirtózásra nincs is igazán szükség, mert a gyenge növény mechanikai úton könnyen eltávolítható (pl. kapálással). A rendszeres, lehetőleg száraz időben történő talajmozgatással pedig jól féken tartható a kert. Ilyenkor a gyenge növény gyorsan életét veszti, és nem tud a gyökere visszakapaszkodni a földbe.

Mi a helyzet az évelő és a tarackoló gyomokkal?

Ebben az esetben kell majd a nejlont előkészítened! Tapasztalati úton bebizonyosodott, hogy ezek a gyomok 98%-os árnyékolási szinten pusztulnak el.

Bizonyára a Te életedet is ezek a gyomok keserítik meg a legjobban, hiszen még a gondosan átmozgatott, megtisztított talajban is MINDIG marad belőlük. Mechanikai úton szinte lehetetlen megszabadulni tőlük, csak egy kicsit visszaveti a fejlődését a rendszeres kapálás, gyomlálás.

De nem kell kétségbe esni, van megoldás a vegyszereken és a totál gyomirtáson kívül is!

Az évelő gyomnövények az intenzív hajtásnövekedés időszakában a legérzékenyebbek.  Jellemzően ez május-június elejére esik. Ilyenkor bevetni a fekete fóliát.

A növények a tápanyagokat és a vizet a napfény energiájával tudja hasznosítani. Ennek hiányában kifárad a növény.

Várd meg, amíg nagyjából 10 cm magasra megnő a gyom és takard le fóliával. (Súlyokkal rögzítsd!)

Kb. 1-1,5 hónap alatt fog kimerülni a növény. Ha bekukucskálsz a fólia alá és azt látod, hogy szép citromsárga a gyom, ami máskor zöld, szedd fel a fóliát, hogy újra érje a fény és alaposan öntözd meg.

Ettől a növény vissza fog zöldülni, látszólag helyre jön. Amikor ez megtörténik, újra le kell takarni, és megismételni a folyamatot.

Őrültségnek hangzik ugye?

De nem az! Ezzel a csellel eléred, hogy a növény felhasználja az utolsó tartalékait, hiszen az életösztön azt sugallja neki, hogy újra minden rendben van, bátran hajtson, fejlődjön. A gyökér egy raktározó szerv, a kitakarással elhasználja a felhalmozott tápanyagokat. ( A gyomirtó is a gyökérben halmozódik fel, onnan mérgezi a növényt.)

Ezzel a módszerrel nyár végére, ősz elejére garantáltan kipusztul a legszívósabb gyom is.

A házi praktika, aminek ne ülj fel!

Több helyen vegyszermentes megoldásként javasolják a tömény ecet permetezését is. Valóban nem vegyszer, de nem is hasznos a talajnak. Savas kémhatása révén a növény sejtmembránját feloldja, ezáltal kiszárítja, elpusztítja a növényt.

Viszont!

A talaj felszínén mikroorganizmusok is élnek, amik szintén élő sejtekből tevődnek össze és így a permetezés rájuk is veszélyes. Gondolj csak bele, amikor a konyhában a kezedre cseppen az ecet, jócskán maró hatással van a bőrödre is.

Szerintem az ecetet inkább csak a háztartásban használd: fertőtlenítsd vele időnként a vágódeszkát, vagy tisztítsd vele a ruhákat, de a talajt ne tedd vele tönkre! Hiszen ott termeszteni szeretnél!

(Ha mindenképp szeretnéd a kertben is használni az ecetet, tedd a Nébih ajánlásai alapján)

A gazoktól csak kitartó munkával lehet megszabadulni. Ha egy elvadult területet veszel művelésbe, akár egy egész évet is érdemes rászánnod, hogy megzabolázd a gyomokat.

Ha azonban nem akarsz ennyi időt „elvesztegetni” és a gyomirtókhoz nyúlsz, ne felejtsd el, hogy nem csak a haszontalan gyomokat, hanem a talajéletet is pusztítja a méreg.

Mindenképp fordíts rá figyelmet, hogy ezt a nem kívánt hatást semlegesítsd, a károkat helyrehozd. Ennek mikéntjéről ebben a korábbi cikkemben olvashatsz!

Gyommentes, szép kertet kíván: