A tiszafa (Taxus baccata L.) egy népszerű, őshonos örökzöld Magyarországon (az első nyelvészeti emlékek 1250-ben tesznek róla említést!). 2011-ben még az év fája címet is bezsebelhette a fajta, ami nem csoda, hiszen majdnem minden kertben megtalálható.

A népszerűség fő oka talán a kiváló alkalmazkodóképessége, amivel a meszes talajokon is helyt tud állni, de a gazdag fajtaválaszték is vásárlási érv mellette, bármely kertbe találni megfelelő habitusút. A tujákhoz képest sokkal alkalmazkodóbb, még a városi környezetet, szennyezett levegőt és gondozatlanságot is eltűri.

Ennek ellenére ne hagyd sínylődni, hiszen nem mindegy, hogy éke, vagy rút kiskacsája lesz a kertednek. 

Amit a tiszafáról nem árt tudni

Türelmes kertészeknek való a tiszafa, hiszen nem egy idegbeteg kapkodó fajta, ha a növekedésről van szó. Ugyanakkor ezért is képes a gyengébb talajokban is megvetni a lábát, hiszen nincs rajta növekedési kényszer. Egyes fajtái évente csak 8-10 cm-t nőnek. Ne számíts rá, hogy gyorsan takaró sövény lesz belőle.

Ismert betegsége kevés van, hiszen szívós, erős növény, mégis időnként arra kapja fel a fejét a kertbarát, hogy ágai elkezdenek sárgulni.

Miért sárgul az egyik tiszafa, ha a másik, több száz éves, gondozatlan társa   csodálatosan elvan?

A borókabogár neve a tujások számára ismerősen cseng. Sokan pontosan ezen kártevő miatt váltanak tiszafára. És gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a kivágott növény helyére ültetik az újat, bízva abban, hogy az majd szívósabb lesz. Igen ám, de ilyenkor ki szokott maradni egy fontos lépés: a talaj tápanyagokkal való feltöltése.

Egy fiatal, gyenge növénynek még nagyon is szüksége van arra, hogy pátyolgasd. Kapjon megfelelő alapokat az élethez, pláne, ha korábban a helyén beteg növények éltek.

Egy elszegényedett földben még a legszívósabb tiszafa is legyengyül és betegessé válik.

Már az ültetésnél figyelj rá oda!

Ha kemény a talaj, használj Vivimus talajjavítót. Ezzel nem csak finom, puha talajt kap a zsenge gyökérzet, hanem egy szerves trágyázással is felér gazdag tápanyagtartalma miatt. 22%-nyi szerves anyagot tartalmaz, van benne fekete tőzeg, gombakomposzt, puhafa kéreg, szőlőmag olajpogácsa őrlemény, szárított baromfi és marhatrágya.

Érdemes az ültető talajt huminsavval gazdagítani, ehhez válaszd a Humin Garden Plus granulátumot. Ebben megtalálhatóak a talaj természetes humusz alkotói, amivel a talaj kondíciója gyorsan és műtrágyáktól mentesen tölthetőek fel. (a szerves anyagokat a talajélet hasznosítja és átalakítja a növény számára ideális formára)

Ha egy földlabdás növényt ültetsz a kertedbe, érdemes Quik-Link gyökereztetővel segítened a megeredését. Ennek hatására a vágott gyökér új gyökérszőröket tud nevelni, és gyorsan megveti a lábát az új helyén a tiszafa. 

A tiszafa betegségei

Viszonylag kevés betegsége van a tiszafának, de azokat is jobb elkerülni, mint gyógyítani. Ha már sárgul az ágacska, akkor elkerülhetetlen a permetezés.

Tavasszal és ősszel megelőzésképp jó választás a rezes hatóanyagú Garden Mix réz és kén tartalmú lombtrágya.

A tiszafa gombás betegségeit elsősorban a Cryptocline taxicola és a Phyllosticta concentrica nevű gombák okozzák. Elsősorban a fiatal hajtásokat támadják, de néha az előző évi növekményen is kárt tehetnek. Barna foltok, elhalások keletkeznek. A hajtások megbarnulnak és elpusztulnak hatásukra.

Megoldás: a beteg részeket metszed, majd növényvédőszerrel permetezzd, hogy megakadályozd a tovább terjedést.

Ha már volt gombás betegség a tiszafádon, különösen figyelj oda az őszi- tavaszi belső tisztulásra és a rezes lemosásra, hogy ne tudjon kiújulni.

A gomba elsősorban nedves, árnyékos helyen fertőzi meg a növényeket. Ezekről a részekről a levelek elhalása során tud tovább terjedni. Ennek gócpontjai az öreg levelek, amelyek a belső tisztulás elmaradása miatt feltorlódnak (pl. az elágazásokon).

Jó hír viszont, hogy külön, rendszeres növényvédelmet emiatt a tiszafa nem igényel –  elég, ha odafigyelsz a karbantartásra és nem hagysz ki egyetlen örökzöldet sem a rezes védelemből. Ugyanígy az elhalt, besárgult levelek eltávolítása és a tápanyagozás is teendő vele, hogy ne tudjon legyengülni, betegessé válni.

A tiszafa tápanyagozása

A kondíció megőrzésének legegyszerűbb módja az Örökzöld rutin. Ez humuszból (lehet folyékony mint a Prohumin, vagy granulált mint a Humin Garden Plus), gyökérerősítő Smaragd Mg-ből és Amalgerolos immunerősítésből áll.

Évente kétszer érdemes alaposan beöntözni és/vagy megpermetezni őket, hogy sokáig erősek és szépek legyenek.

Az örökzöld rutin csomagokat itt találod!

A tiszafa kártevői

• a gubacsatka, ellene a legjobb megoldás a metszőolló. Azonnal el kell távolítani a megtámadott ágakat, és tavasszal ajánlott olajos lemosóval indítani az évet ellene.
• a gubacsszúnyog ténykedésének köszönhetően a hajtásvég eltorzul, összepöndörödik. Ilyen esetben is a leghatásosabb módszer az olló.
• a barázdáshátú vincellérbogár jelenlétét a megrágott levelek jelzik. Éjszaka dézsmál, nappal rejtőzködik. A felnőtt egyén csapdával összegyűjthető. Lárvái viszont a talajban élnek, és előszeretettel rágják meg a gyökérzetet, főleg a gyökérnyakat. Általában behurcolással az árudából kerül a kertbe, és később nagyon nehéz beazonosítani a fejlődésben lemaradó növény problémáit a bogár rejtőzködő életmódja miatt. Hatásos megoldás, ha prevenciós kezeléseket folytatsz RadiVita rovartávoltartóval már az ültetéstől kezdődően.

Mérgező a tiszafa vagy sem?

A magköpenyt kivéve a fa minden része mérgező. Vagyis a termés kivételével semelyik része sem ehető. Magját madarak (például rigók) és kisemlősök terjesztik, részben a csőrükben és az emésztésükön keresztül.

Noha elég nehéz elképzelni, hogy bárki nekifog megenni a tiszafa levelét, hiszen a gyöngyvirágot sem tesszük saláta gyanánt az asztalra, pedig igen mérgező annak is a piros bogyós termése és a levele is. Ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni vele. A kisgyermekes családoknak, ha nem megoldható a kicsik állandó felügyelete, akkor nem javaslom a betelepítését, amíg nem elég nagyok hozzá, hogy tudják nem játék és étel a tiszafa (vagy más egyébként mérgező növény). 

Népszerű tiszafa fajták az egyes feladatokra:

Sövény

Taxus baccata ‘Sövény’ – Tiszafa sövény (porzós)

Fajtáját meghazudtolva ez a típus nagyon gyorsan növekszik, így rövid idő alatt szép, egybefüggő sövényt lehet belőle nevelni. Évente akár 60 cm-t is nőhet, ha rendszeresen van táplálva tavasszal és ősszel.

Kifejezetten imádja a napos területeket, de a félárnyékos részeket is eltűri. Kiváló térhatároló, több méter magasra is felnevelhető.

Rendkívül alkalmazkodó még a városi, szmogos levegőben, az utcára telepítve is megél. Őshonos fajta lévén, hazánk klímáján jól el van (télálló), de az aszályos nyarakon igényel öntözést.

Oszlopos

Többféle oszlopos fajta van, az én személyes kedvencem a rakéta kinézetű

Taxus baccata ’Fastigiata Robusta’.

Rendkívül elegáns megjelenésű, kb. 2,5-3 méter magasra nevelhető, 50 cm széles tiszafa nevelhető belőle akár már 10 év alatt is. A kisebb kertek fajgazdagságához sokat tud hozzátenni megjelenésével, színes termésével, és a kis térfoglalásával.

Speciális igénye, hogy télre körbe kell kötözni, mert a hó szétnyomhatja a lombját. Igazi éke a kerteknek, szeretettel ajánlom!

Taxus baccata ‘Fastigiata Aurea’ – Arany oszlopos tiszafa

Hímnemű fa, ezért termést nem nevel. Lombja zöld, mint bármely másik tiszafának, csak az új hajtásai sárga színűek. Fontos azonban, hogy napra kell ültetni, különben nem lesznek sárgák a friss hajtásai.

Kifejezetten lassú növekedésű, türelmes kertészeknek való fajta.

Terülő fajta

Taxus baccata ’Repandens Aurea’- Sárga terülő tiszafa

Alacsony növésű, 1-1,5 méter végmagasságú fajta. Elfekvő ágú, sűrű, alacsony növésű örökzöld.

Lombja zöld, hajtásvégei aranysárgák, ha napos helyre ülteted. Félárnyékban nem neveli ki a sárga hajtásokat, csak a zöld lombozatot.

Jól nyírható, formázható fajta.  Népszerű választás rézsűkre, sziklakertekbe, de szoliterként is megállja a helyét.

 

Mint láthatod, sokféle tiszafa létezik. Ami közös bennük, hogy egy kis törődéssel csodálatos éke lehet a kertednek bármelyik típus!