Az elmúlt évek egyre enyhébb telei, a kemény fagyok hiánya a kertekben is új rovar fajok, gyepkártevők elterjedésének és betelepülésének adnak lehetőséget.
Itt az ideje, hogy megismerd az új „betolakodókat”, amelyek a sárga foltokat okozzák a gyepben.
Az éghajlat változás egyre több módon érhető tetten. Az időjárás szélsőségei az élővilág számára új lehetőségeket és kihívásokat támaszt. Ezért ma már egyre gyakoribb az, hogy a kertekben megjelenő sárga foltokat nem a régi ismert, hanem az új rovarfajok is okozhatják.
A következőkben ezeket mutatom be:
Cincérek, az új gyepkártevők
Gyalogcincér
A gyalogcincér egy olyan rovar, ami nem képes repülni. Noha „gyalognak” hívják, szerencsére úgy sem tud nagy távolságokat megtenni. Behurcolásának egyik jellemző módja a gyepszőnyeg telepítés és a növények ültetése.
Fekete gyalogcincér
Ez egy kifejezetten szárazságtűrő, kánikula kedvelő faj. A kifejlett példányok a fűfélék leveleit és gyökereit is előszeretettel fogyasztják.
Lárvája a föld alatt él, így csak a fűfélék gyökereit károsítja táplálkozása során. Az imágók 1 év alatt fejlődnek ki, a kifejlett példányok áprilistól júniusig bújnak elő a talajból.
Nyolcsávos gyalogcincér
A Kárpát-medence elterjedt, röpképtelen cincér faja. A síkságokon és az alacsonyabb hegyvidékeken szinte mindenütt megtalálhatóak. Állandó lakója az árkoknak, parlagon hagyott kötöttebb talajú füves területeknek.
Elsősorban a talajfelszínen közlekedik, de fel tud kapaszkodni alacsonyabb növényekre, házfalakra is.
Néhány éve kaptam egy kétségbeesett levelet, hogy mit kezdjenek a bogarakkal. A kert tulajdonosának telke egy szántóföld szomszédságában terült el, ahonnan csak úgy elözönlötték a gyepet és a házat ezek a kellemetlen vendégek. Akkoriban még nem volt túl elterjedt a lakóövezetekben, de ma már szinte mindenütt megtalálhatóak a gyalogcincérek is.
Pusztai gyalogcincér
A pusztai gyalogcincér kissé kilóg a sorból, mert ő egy védett faj. Jellemzően az alacsonyan elterülő 90-96 m-es tengerszint feletti magasságú szoloncsák, vagy szoloncsák-szolonyec típusú szikeseken él.
A magas sótartalmú talaj a kedvence (nátrium-karbonátban, nátrium-kloridban gazdag), csak kevés növény tud megélni benne.
A díszkertekre ritkán jellemző az ilyen talaj, hiszen azt talajcserével, talajjavítással orvosolják a kertépítés során. Azonban, ha a környezetedben ilyen szikes talajok jellemzőek, behurcolással vagy vándorlással hozzád is beköltözhetnek ezek a rovarok.
Lószúnyog – Réti lószúnyog
A rendkívül szapora kártevő lárvája sok esetben tehető felelőssé a sárga foltok megjelenéséért. Magas nedvességigénye miatt az öntözött kerteket részesítik előnyben a szaporodáshoz. Évente 1 nemzedék fejlődik ki.
Egyetlen lószúnyok akár 2-300 db, 1mm-es átmérőjű, ovális, fényes fekete tojást is lerakhat költési időszakban.
A kifejlett egyedek nyár végén jelennek meg, és petéiket a nedves, füves területekre rakják le. A lárvák 2-3 hét alatt fejlődnek ki a tojásokból, majd elkezdik a gyeppusztító falánk táplálkozást. A fűfélék gyökereit nagy mértékben károsítják. Ez a gyökértömeg ritkulásával, meggyengülésével kezdődik, majd a vízhiány következtében sárgulásban és növény pusztulásban teljesedik ki. Érdemes gyanakodni a talajkártevőre, ha foltokban alakulnak ki a sárguló részek.
A növekedéssel egyre falánkabb lárvák akár egész télen táplálkozhatnak, ha nincs jelentős fagy.
Kártételük maximuma márciustól nyár elejéig tart, amikor bebábozódnak. Ezért nem egyszerű a sárga folt beazonosítása.
A lószúnyogokra jellemző a talajfelszínen észlelhető 1-2 mm-es lyukak megjelenése is. Frissen vetett vagy telepített gyepekben gyakoribb a megjelenésük.
Tavaszi bársonylégy
A szőrős testű, sötét színű legyek legnagyobb rajzása a tavaszi időszakban tapasztalható. Ilyenkor az erdőközeli településeken, városrészeken rendkívül zavaróak tudnak lenni, ahogy mindent ellepnek.
Konyhakertekben és gyepekben egyaránt komoly károkat tudnak okozni. A nőstény a párzás után 8 nappal akár 100-150 petét is le tud rakni a talajba. A falánk lárvák a gyökérzónában telelnek, és tavasszal bábozódnak be.
Kerti bársonylégy
A tavaszi bársonylégyhez hasonló életmódot folytat.
A nőstények a peterakás után elpusztulnak. Érdekessége, hogy rövid élete alatt ez a faj a virágzó gyümölcsfák, és növények nektárját fogyasztva segíti a beporzást, így van hasznos tevékenysége is. Csak sajnos a lárvák gyökérrágása komoly károkat okoz.
Mint láthatod, az állatvilág rendkívül sokrétűen alkalmazkodik a környezethez, és néhol ad hozzá, máskor elvesz. Éppen ezért az a cél, hogy „megférjünk” a rovarokkal ebben a világban. Fontos részei az élet körforgásának, ezért el kell tudni fogadni a jelenlétüket. Viszont kordában kell tartani őket is, hogy az egyensúly megmaradjon.
A túlszaporodásuk és komoly kártételük prevenciós kezelésekkel könnyedén megelőzhető, így nem kell pánikszerűen vegyszeres kezelésekkel beavatkozni a rajzások időszakában.
A RadiVita mikrobiológiai szer hatékonyan tizedeli meg a pajorokat, lóbogarak lárváit és az egyéb rovarfélék lárváit a talajban.
Kúraszerűen alkalmazva a bio minősítésű termékkel hatékonyan védheted meg a kertedet a berepülő vagy behurcolt kártevők túlszaporodásától is.
Kártevőmentes kertet kíván:
