Füvesíteni magvetéssel szinte bármikor lehet, mégis az őszi és a tavaszi füvesítéseket tartják a legszerencsésebbnek a szakemberek, hiszen ilyenkor „barátságosabb” az időjárás a kelő magocskák számára.

Télen a hidegben vagy meg sem indulnak, vagy erős a fagyásveszély, míg nyáron az elegendő öntözés (betegség) a legnagyobb kihívása a csírázó fűnek.

Ezzel szemben tavasszal, a felmelegedő talajban, és a kellemesen napos időben ideális a magvetés.

A tavaszi füvesítés 3 legnagyobb kihívása:

• ritka lesz az állomány
• sárgulni fog a friss állomány (többnyire talajprobléma) és
• a kelő gyomok lenőhetik és ezzel kiszoríthatják a még gyenge fűszálakat, néhány leveles bokrocskákat.

Ahhoz, hogy mindez ne történjen meg, gondos előkészítésre van szüksége a talajnak.

A legjobb, ha már előző évben a gyommagvaktól megtisztítod a területet (többször átforgatod) még a tavaszi magszórás előtt sikerül az évelő gyomok ellen a gyomirtást elvégezni.

A gyomirtás egy durva vegyszeres beavatkozás, ami sajnos nem csak a gaztól, hanem az értékes talajélettől is megszabadítja a földet. Ha ezt építkezés, talajtaposás vagy más művelet is megkoronázza: biztos lehetsz benne, hogy a kertedben nagyon jó indulattal is csak egy üres ültetőközeg várja a fűmagokat (vagy a gyepszőnyeget) és nem egy életet adó talaj.

Amikor ilyen durva beavatkozások történnek a talajban, számolni lehet a minőségromlással. A talajélet megbolygatása együtt jár a föld levegő-, víz- és tápanyagkörforgásainak felborulásával, ami számos egyéb problémát hoz magával.

A legjobb megoldás, ha a tavaszi füvesítés előkészítéseként a talajjavítását tekinted a legfontosabb teendőnek.

A talajjavítás instant hatásai:

• a földben lesz elegendő azonnal felhasználható tápanyag a növények és a mikroorganizmusok számára
• támogatja a talajélet megerősödését, a hasznos gombák és mikroorganizmusok elszaporodását, amelyek létrehozzák a vízháztartást működtető kapilláris rendszert, tápanyagokkal látják el a növényeket, immunitást biztosítanak
• visszaszorulnak a patogén képletek, így csökken a gombás betegségek kiterjedése, gyakorisága
• megnövekszik a talaj vízmegtartó képessége, amitől a növények aszálytűrőbbé válnak, neked pedig SOKKAL kevesebbet kell öntöznöd.

Ha erre az egy dologra fókuszálsz a füvesítés előtt már önmagában megtripláztad a sikeresség esélyét. Persze ettől még fontos, hogy milyen típusú a fűmag, vagy gyepszőnyeg, ami a kertedbe kerül, de ha az alapok nincsenek rendben lehet bármilyen szuper genetikája is a gyepnek, szenvedni fog. Te pedig belecsöppensz abba a szélmalomharcba, ahol hétről hétre vegyszereket permetezel, folyamatosan szórni kell a méregdrága műtrágyát, és mégse lesz soha igazán szép a kert. Ez pedig oda vezet, hogy egy idő után megunod az állandó robotolást, és sorsára hagyod a gyepet…

Mi a talajjavítás titka?

Az elmúlt évtizedek mezőgazdasági és kertápolási módszere kizsákmányoló üzemmódban gazdálkodott a talaj erőforrásaival.

Még a fűnyesedéket is inkább összegyűjtöttük és kihordtuk a kertből, a talaj tápanyagraktárai szép lassan lecsökkentek. Ezt ellensúlyozandó divatba jött a műtrágya használat, ami a kezdeti „tuning” hatás után, a minőségi éhezés korszakát hozta el. Ezek a készítmények jellemzően 3-4 féle nyomelemet tartalmaznak, szervetlen sók formájában, amit a növény vagy fel tud venni, vagy sem.

Az élethez azonban nem 3-4-5 féle táplálék kell. Ha belegondolsz, te sem tudsz ilyen egyoldalú táplálkozással sokáig erőd teljében maradni. Így van ezzel a növény is. Szép lassan az összes mikroelem tápanyag elhasználódott a földből a szerves anyagok és a humuszkészletek felélésével, és egyre több műtrágyával, egyre kevesebb eredményt értünk el.

Éppen ezért a folyamat megfordításának a kulcsa, hogy a minőségi éhezést megszüntessük:

• szerves anyagokkal
• humusszal és hogy
• talajélettel töltsük meg a földet, ami fenntartja a körforgást, immunitást biztosít a kertnek.

Utóbbi a kapocs a tápanyagok és a növények között. A különböző hasznos gombák, baktériumok és mikroorganizmusok felelnek azért, hogy a talaj elfekvő tápanyagkészletei a növények számára felvehető szerves kötésbe kerüljenek. A tápanyagkörfogás beindítása mellett pedig a legfontosabb szerepe ezeknek a parányi élőlényeknek a talaj laza, morzsás szerkezetének a kialakítása, ami a levegő- és vízháztartás beindulásának alapfeltétele.

A hasznos talajélet magától is vissza tud idővel települni a talajba, de ha gyors eredményekre vágysz, segítsd talajoltással a térhódításukat: vesd be az Esstence gilisztahumusz alapú növénykondicionálóit!

A szerves anyagok adják a talaj titkos tartalékát: lassan hasznosuló (és így állandó szintű) tápanyagforrás és nem utolsó sorban a talaj vízmegtartásáért felelős legfontosabb anyagok egyike. A talajelőkészítéshez jó szívvel ajánlom a granulált csirke, vagy marha trágyát, a gyepfenntartáshoz pedig a DCM termékeit.

A harmadik pedig a folyamatok katalizátora: a humusz egyrészt értékes, gyorsan hasznosuló tápanyag a talajélet és a növények számára, másrészt fontos vízmegtartó anyag a talajban.

A humusz az elhalt növényi alkotókból a humifikáció során keletkező komplex ásványianyagokat tartalmazó tápanyagforrás. A bomlás során egyszerű molekulákra széteső szerves anyagok laza, kelátkötésű elegye, amiben akár 70-90 féle nyomelem is megkötődhet. Így tud rendkívül minőségi tápanyagként szolgálni. Azaz, képes gyorsan megszüntetni a minőségi éhezését a kertnek.

A humusz képződés egy igen lassú folyamat, ezért egyszerűbb a gyors pótlása a kertben. Sokféle humuszkészítmény található a piacon, de nem mindegy, hogy milyet választasz. A legfontosabb különbség közöttük nem csak a beltartalomban keresendő (kisebb-nagyobb eltérések vannak, de ez abból fakad, hogy milyen szerves anyagokból képződött), sokkal fontosabb a feldolgozottsága.

A legtöbb humuszpótló egyszerű darálással készül. Ezek a típusú huminsavak lassabban tudnak hasznosulni a talajban, hiszen az évezredek során stabil kötések alakultak ki bennük. Ezzel szemben egy hidrolizációs eljáráson átesett huminsav készítmény a vízoldhatóságának köszönhetően azonnali tápanyagforrást jelent a talajélet és a növények számára.

A Humin Garden termékcsaládnak ez a legfőbb előnye a hasonló termékekhez képest. A fekete gyémánt kijuttatva napok alatt szemmel látható változást hoz a kertben: megszünteti a minőségi éhezést, és új erőre kap tőle a növényzet.

A füvesítés során így használd a Humin Garden termékeket:

• a talajelőkészítés során dolgozd be a Humin Garden Plus granulátumot egyéb szerves anyagokkal a talajba (vagy szórd ki a fűmagvetés tetejére, ha kimaradt a talajmunkák során)
• a magszórás után adj egy könnyed koktélos permetezést a fűmagocskáknak, vagy a gyepszőnyegnek, amelybe használd a Humin Garden Sol oldatot és az Esstence Origo gilisztahumuszt, majd megindíthatod a kelesztő/gyökereztető öntözést.

Ha a friss állományban sárga foltosodás jelenik meg, a koktélos kezelést Amalgerollal kiegészítve ismételd meg 2 hetente fűnyírás után amíg a probléma fenn áll.

Ezek után már csak az a dolgod, hogy a talajjavítás lépéseit: talajoltás, humuszpótlás, szerves anyagok pótlása rendszeresen elvégezd (legalább évente háromszor: tavasszal, nyáron és ősszel), hiszen csak így tud helyreállni a rend. Feltöltődni a tápanyagraktárak, megerősödni a mikrobiom és egészséges szintre javulni a talaj fizikai állapota.

Használd a Humin Garden termékeket már a füvesítés előkészítésétől kezdve és leld igazán örömöd a kertészkedésben!

Ha a gyep hosszú távú ápolásáról, az őszi füvesítés trükkjeiről és a gyökérzóna megerősítéséről szeretnél többet tudni, érdemes elolvasnod a Humin Garden oldalán az Őszi füvesítés: siker titka a gyökerekben és a talajban rejlik című cikket is.