A talaj mikrobiom rendszereinek vizsgálata új, még rohamosan fejlődő tudományág. 

20-30 évvel ezelőtt nem is beszélhettünk volna a témáról sem ilyen mértékű kiterjedésében, vagy mélységében, hiszen alapvető tudásoknak nem voltunk birtokában.

Sok tényező változott, mint például a vizsgálati képességek lettek nagyságrendekkel olcsóbbak, pontosabbak, illetve elérhetőbbek. A témában elsőrangú kutatási cikkek, tanulmányok érhetőek el a világhálón,- minden nagyobb erőfeszítések nélkül- a szakemberek számára.

A kutatóműhelyek és szakmai csoportok nyitottabbá váltak, és célzott mindennapi problémakörök megoldása lett az elsődleges fókuszterület. 

Hogyan kutatják a talaj mikrobiomot?

Az emberek igényei már tömegesen mérhetőek, profilozhatóak a közösségi források révén. A szakmai előrehaladás tekintetében azonban a legfontosabb, hogy kevert szakterületek ismerői állnak össze fejlesztések kivitelezésére, széles körű kitekintéssel és megoldási módszerekkel. 

Ez igazán csodálatos, hiszen felismertük, nem vagyunk mindentudók, de kiváló csapatagok igen, akik egymást erősítik, inspirálják, és a közös munkák minden esetben rendkívül gyümölcsözőek és gyorsak. 

A hálózattudományok robbanásszerű fejlődése a 2000’-es évek elején rávilágított számunkra, hogy életünk minden meghatározó kapcsolati rendszere hasonlómintákat követ, így az anyagcsere folyamatok, internetkapcsolatok, csigaház felépítése is. 

Ami számunkra fontos, hogy ilyen mintát követ a talaj mikrobiom összetett rendszereinek felépülése és változásai is.

Ebben az összefüggésrendszerben vizsgálva a fajok számát, illetve a fajokon belül a mennyiségeket, azonnal rendezettebben látjuk, hogy mely fajok hol helyezkednek el az ’általános hatású fajok’ és a ’specialisták’ tábora között. 

Ez természetesen erős sarkítás, de a lényegre rávilágít. Az egymásra hatásuk vizuális megjelenítése nagyságrendekkel közelebb visz a talajok életének megértéséhez. Ezt az ismeretet ötvözve a szakmai és tudományos publikációk (Nature, Science, stb.) eredményeivel, melyek rávilágítanak kettő kiemelten fontos felismerésre:

• a fajok közötti természetes génátadás képessége sokkal gyakoribb, mint azt eddig gondoltuk volna. Ez rávilágít arra, hogy az egyes életközösségek tagjai hogyan reagálnak egy külső behatásra. Azok a fajok, melyek számára az adott élettér jobban megfelel, azoknak a szükséges enzimek megtermeléséért felelős géneket a specialistáktól kapják. Ez addig a mértékig zajlik, amíg az adott problémát az életközösség együtt képes megoldani. Kiemelten fontos, hogy mindez önzetlenül és önkéntesen történik.

• a humusztermelődés folyamatának modellezése kifejezetten rámutatott arra a tényre, hogy igen hosszú a folyamat a biomassza maradványoktól a humusz megjelenéséig. Sok faj sokszoros, egymásra épülő anyagcsere folyamatának eredménye. Az is tisztán látszik, hogy a fajgazdagság csökkenésével olyan fajok hiányoznak (ténylegesen, vagy csak lecsökkent jelenléttel), melyek nem pótolhatóak a humusztermelődési folyamatból, így az nem tud végbemenni, és az addig termelődött köztes termékek vagy elillannak a levegőbe, vagy kimosódnak a talajokból.

Így alakul lépésről lépésre az a tudásbázis, mely hitelesen igazolható hatású termékekkel (pl. az Esstence termékcsalád) tud a kertbarátok számára nyújtani. A mai tudásunk szerint is kiváló termékek, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben ennél is sokkal fejlettebb termékekkel tudunk szolgálni.