A fűben előforduló sárga gyepfoltok elég gyakoriak. Ez egy olyan tünet, mint a láz: szinte bármi és annak az ellenkezője is okozhatja.
Új sorozatom célja, hogy a kiváltó okokat felismerd és ne csak tüneti kezelést csinálj, hiszen az egy végeláthatatlan szélmalomharc.
Persze, a rutinosabbak egyből rávágják, hogy de hiszen ez a legtöbbször gombabetegség.
Igen, ez igaz… de gondolkodtál már azon, hogy miért mindig UGYANAZON A HELYEN jelenik meg a gyepben?
Erre már nem is olyan egyszerű válaszolni ugye?!
Mikor és hogyan érdemes a sárga gyepfolt után nyomozni?
Mivel közelednek a szeptemberi gyepmegújító munkálatok, aktuális lehet oknyomozásba kezdened, hogy megleld a VALÓDI okot. Különben éveken át csak bosszankodsz, locsolgatsz, permetezel és nem jutsz egyről a kettőre…
Ezt unta meg Csaba is, aki a családi nyaralásról hazaérkezve kipihenten, élményekkel tele ásót ragadott és úgy döntött utána jár végre miért alakul ki minden évben ugyanott az a sárga folt a kertjében egy nagyjából 50×70 cm-es területen…
Első körben csak egy ásónyit ment le, de nem talált semmi érdekeset, ezért mélyebbre ment. Ha látták volna a szomszédok azt is hihetették volna, hogy egy hatalmas fát készül ültetni abba a nagy gödörbe az amúgy csodaszép gyep közepére…
A második ásónyomnyi mélységben sem lelt semmi különöset, de nem adta fel… és láss csodát: mintegy 60 cm mélyen ott rejtőzött egy nagy talicskányi mészkőkupac.
Ezt tisztességesen „kibányászta”, a réteget megtisztította a morzsaléktól és termőfölddel visszatöltötte; majd a gyeptéglával zárta a munkálatokat. És ezzel jó eséllyel örökre megszüntette ezt a rendszeresen kiújuló sárga gyepfoltot.
Az a kupac mészkő pont elég volt, hogy ezen a mintegy fél négyzetméteres területen elzárja a kapilláris víz áramlását, és ez okozta a sárga foltot.

A láthatatlan akadályok
Amikor nem működik a kapilláris rendszer, a nagy esők után pangó víz ragad a gyökérzóna alatt és ideális levegőtlen körülményeket teremt a gombának. Száraz időben pedig a mészkő megakadályozta, hogy a mély rétegekből felfelé áramoljon a talajvíz és éltető vízzel lássa el a gyepet. Mintha sose lett volna öntözve…
Tudom, mindenütt vannak kisebb nagyobb kövek, kavicsok, sziklák, téglák és más átjárhatatlan tárgyak a talajban és ezzel „nincs is baj”. Azzal viszont igen, ha ezek egy rakásban vannak, mert akkor bizony egy önálló réteget képeznek, ami útját állja a talajban működő rendszernek.
Könnyen lehet, hogy a Te ádáz gombabetegséged forrása is egy ilyen, a szemünk elől gondosan elrejtett betontuskókból, meszes gödrökből, téglával betöltött szennyvízgödörből, építkezésből kimaradt sóderrakásból kialakult vízzáró rétegből fakad. Az ilyen anomáliákat legjobb megszüntetni.
Szeptemberben már kellően „normális” lesz a hőmérséklet, hogy egy ilyen feltárásnak neki láss. Kell hozzá némi elszántság, és könnyen lehet, hogy nem is fogsz találni semmit.
Viszont ilyenkor sem megy kárba a munkád, hiszen a meglazított talajban újra el tud kezdeni mozogni a levegő és a víz, így többé nem lesz sárga a gyepfoltod az adott helyen.
Persze, ha nem akarsz ilyen nagy munkálatba belevágni, az is segíthet, ha a sorozatom első részében bemutatott gyeplyuggatásos módszerrel (és/vagy egy villával) a felső talajréteget meglazítod. Második lépésként pedig gilisztahumusszal és huminsavval oltsd be a talajt, hogy a mikrobiom elkezdjen dolgozni a földben és szépen helyreállítsa a kapilláris rendszert.
A talajtömörödés a patogén gombáknak kedvez, a növényeket megfullasztja. Éppen ezért bármilyen füvet, dísz- vagy konyhakerti növényt, fát ültetsz: fordíts gondot a talajelőkészítésre. A megfelelően nagy és fellazított ültetőgödör és magágy segítségével a természetes vízáramlás megfelelően tud működni a talajban.
Rejtélyes sárga foltoktól mentes kertet kíván:



