Bizonyára Te is voltál már úgy, hogy valami annyira jól nézett ki, annyira jó deal-nek tűnt, hogy felkapcsolódott a piros lámpád, és egy hang arra figyelmeztetett, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen. 

Nagy ritkán, ha szupermarketekben járok a zöldségek között sétálva én szinte mindig ezt érzem.

Az üvegházi termelésről

Anno sok-sok évvel ezelőtt, egy üvegházban dolgoztam, ahol talaj nélküli termesztést folytattunk kőzetgyapoton. Igen, a mai tudásommal ezt egészen groteszk dolognak tartom már…, de akkor egy remek lehetőség volt. Sokat tanulhattam a növénytermesztésről, új technológiákat ismerhettem meg egy profi üvegházban. 

Tanulmányaim során pontos recepteket kaptam ahhoz, hogy mikor milyen anyagokkal kell „táplálni” a palántákat, hogy hibátlan, egyenes, vastag húsú TV paprikák és tökéletesen gömbölyű, harapnivalóan piros paradicsomok teremjenek az általam felügyelt házakban. 

Akkoriban nem működött az automata szellőztető rendszer a palántaházban, így hétvégente magam mentem be ellenőrizni a hőmérsékletet és kitárni az ajtókat a nagyértékű paprika és paradicsom ültetvényekhez nevelt palántákra. Sok időt töltöttem ott. 

Szerettem a növények között tevékenykedni, mindig büszkeséggel töltött el a siker, amikor az erős szár virágzásnak indult, ahogy termőre fordultak a növények. Szabályosan elvarázsolt az egyenes sorokban álló támasztó zsinegelés utáni, fehér nejlon talajtakarásos, „steril” állomány. Olyan érzés volt, mintha egy hatalmas laborban dolgoznék. 

Korábban ilyet csak a tankönyveimben és a TV-ben láttam. És most ott álltam a tudományos vívmányok csúcsán és „termeltem”. 

Az egyik kollégával minden héten nagy tartályokba készítettük el a törzsoldatot. Ez nem más, mint vízoldható műtrágyák és salétromsav elegye. 

A palánták pedig csodálatosan fejlődtek a pedánsan kimért oldattól, amit a kapillárisokon keresztül kaptak. A felesleg pedig ment ki az üvegház melletti területre. 

Még belegondolni is rossz, hogy ma vajon mennyi ilyen „törzsoldat” kerül kilocsolásra még ma is.

Telt múlt az idő, de valahogy soha nem tudtam rávenni magam, hogy megkóstoljam ezeket az egyébként igézően szép terményeket. Azóta, ha ehhez hasonló meseszép zöldségeket látok a boltban, mindig elszorul a szívem, hogy a profit és a kényszer miatt milyen sok ember táplálkozik ezekkel az ennivalónak kinéző élelmiszerekkel.

„Amit eszel, azzá leszel!”– mondta Hippokratész már az ókorban.

Cél: az egyre nagyobb fokú önellátás

Sopánkodhatnánk, hogy hova jutott ez a világ, meg hogy mennyire nincs megbecsülve a kétkezi munka, de ehelyett inkább arra bíztatlak, hogy fogjunk össze és változtassunk. 

Tegyünk magunkért, és azért, hogy a világ változzon. Ennek eszköze az, hogy a lehető legtöbb téren önellátóvá válunk, például az élelmiszereink tekintetében. 

Ha nem akarsz magad kertészkedni, mert nincs elég helyed vagy időd, léteznek ma már közösségi kertek, termelői piacok, vagy egész éves zöldségkosarak, zöldségközösségek, ahol tulajdonképpen kibérelsz magadnak egy darab földet a gazda telkéből, és ezért részesülsz a terményekből minden héten. Neki tervezhetővé válik a gazdálkodása, Te pedig ellenőrzött forrásból kapsz egészséges terményeket (persze meg kell válogatni, hogy honnan vásárolsz).

És persze arra is bíztatlak, hogy magad vágj bele: hidd el, ez nem olyan nagy ördöngösség. Csak szeretet és jó alapanyagok kellenek hozzá. Ma már egy konyhakert is tud rendkívül esztétikus lenni, magaságyásokkal, többszintes növényültetésekkel. Nem beszélve arról, hogy tanulva tanítanánk gyerekeinket, mert úgy nő több generáció fel, hogy azt hiszi a polcon terem meg minden.

A minőségi ételek alapja

Idén a termőföld beltartalma lesz a központi témánk, hiszen a tápanyagokban gazdag, értékes élelmiszerek csak a humuszban gazdag talajokban képesek megteremni 3-5 féle nyomelemből, műtrágyából nem. 

Magam is új kísérletekbe fogok tavasszal, bár való igaz, hogy a füvesítés és a konyhakert készítés ideje egy időbe esik, ezért számos feladatot ki kell majd szerveznem, de arra mindenképp szakítok időt, hogy a megfelelő tápanyagokkal és sok-sok szeretettel halmozzam el a konyhakertemet is. 

A talaj tápanyagpótlásának egyik fontos eleme a szerves trágyázás. Szerencsére ma már nem kell ezért feltétlenül állatokat tartani, vagy érett trágyát vásárolni és beszántani, hiszen nagyon kényelmesen felhasználható, granulált szervestrágyák állnak a rendelkezésünkre. 

Tavaly a konyhakerti sorozatban többször ajánlottam az Italpollina csirketrágyát, és a Tribu marhatágyát. Természetességük bizonyítéka, hogy a rottweiler kutyáink beszabadulva a raktárba ezeket a zsákokat szaggatták ki nemrég. (Mert az állatok is tudják, hogy nekik mi a jó).

A másik módszer a tápanyagok pótlására, ha azonnal humusz formájában kapja meg őket a talaj és a növényzet. 

Most arra bíztatlak, hogy vegyél elő egy füzetet, írd össze, hogy milyen zöldségeket, gyümölcsöket esztek szívesen és kezdd el tervezni a konyha, vagy balkonkertedet, mert hidd el, egy tő paradicsom is számít!

Egészséges, tápanyagokban gazdag zöldségeket kíván: