Számos olyan helyzet adódhat, amikor a régi gyepet fel kell számolnod, és újra kell füvesítened a területet.

A most következő sorokban CSAK az előkészítési munkálatokat vesszük sorra. Ha valóban becsülettel el akarod végezni ezeket akár egy teljes szezont is rá kell szánnod, de cserében sok éves munkától és bosszúságtól kíméled meg magad, ha nem kummantod el ezt a feladatot.

Mikor kell új füvesítésben gondolkoznod? 

1. Vásároltál egy házat, már meglévő kerttel, amit át akarsz építeni.
2. Olyan telekre tettél szert, ami már teljesen elvadult, a fű helyét gyomok vették át. 
3. Vagy egyszerűen csak most jött el az ideje, hogy végre igazán szép gyep legyen a kertedben.

A füvesítés

Nem arról szól, hogy elszóród a magot, locsolgatsz és már kész is a csodaszép angol pázsit. 

A teljes új füvesítésnek mindig oka van. És ez az ok a leggyakrabban nem a fajtaváltás igénye, hanem a tönkrement (vakond miatt), beteges állomány és a gyomok eluralkodása.

Első lépésként meg kell szabadulnod a gyomoktól. Évelő és magról kelő társaiktól egyaránt. 

Ha ezt a lépést kihagyod, garantálom Neked, hogy éveken át bánni fogod. A gyomok hírhedtek arról, hogy a füvet megszégyenítő sebességgel tudnak kikelni és szaporodni, így a csenevész kis fűszálaidat még azelőtt megfojtják, hogy azok igazán erős gyökeret verhetnének a talajban. 

Íme a névsor: 

A teljesség igénye nélkül nézzük a legelterjedtebb gyomokat, amelyektől meg kell szabadulnod a fűmagok elvetése előtt:

1. tarack és / vagy 
2. csillagpázsit (hasonlóan néz ki nyáron, mint a fű) egyszikű, de ősszel elmegy aludni, még véletlenül sem pusztul ki
3. lóhere
4. pitypang
5. szulák
6. mezei acat /aszat
7. kerek repkény
8. útifű
9. árvacsalán
10. veronika

Kivel mit kezdhetsz?

A legádázabb ellenségek: a tarack és a csillagpázsit. Egyszikűek, mint a gyep, ezért beállt gyepből nem lehet gyomirtóval eltűntetni. 

Élettartamuk: örökélet+1 év.

Kiirtásuk módja: a totál gyomirtó, de csak bizonyos időszakokban. Vagy a kézzel való gyomlálás, a föld átrostálása és a gyökereik kiszedegetése. 

A legszívósabb gyomok, amelyek ellen csak vegetatív időszakban tudsz vegyszeresen fellépni, azaz legkorábban április végén, május elején. Előtte, kár a gyomirtóért. 

A legtöbb gyom kétszikű és évelő is van szép számmal, de jellemzően magról szaporodnak. Akkor lehet hatékonyan gyomirtózni ellenük, ha már jól kifejlett példányként vannak jelen a kertben (kb. 10 cm magasak). 

Élettartamuk: egy év, két év, áttelelők, évelők lehetnek,  de a magszórás után borítékolható a következő szezonban való megjelenésük is. Ezért a gyomirtást még a FELMAGZÁS előtt (vagy inkább a virágzás legelején) el kell végezni. Egyes gyomok magja akkor is kikel, ha nem sikerült beérnie a növényen!

Kiirtásuk módja: totál és szelektív gyomirtó, akár kombináltan is a hatástöbbszörözéshez. Pl. Medalon totál gyomirtó és valamilyen speciális szelektív gyomirtó. 

Mivel a magról kelő különböző gyomok tavasztól őszig bármikor kikelhetnek, igazán alapos előkészítés esetén egy egész szezonban parlagon kell hagynod a területet, amit rendszeresen kell mozgatni műveléssel és szükség szerint 2 vagy 3 körben gyomirtóznod. 

Cserébe a füvesítésed magról kelő és földben megbújó gyomoktól mentesen indulhat növekedésnek. 

Ez azért rendkívül fontos, mert a gyep beállásáig (kb. 6 hónap) SZIGORÚAN tilos gyomirtót alkalmazni a gyártói leírás szerint (de azért van benne mozgástér, kertépítőknek tudniuk kell,hogy mi az),mert különben a gyenge fű is odavész. 

A totálgyomirtó kijuttatása után: 

• tarack esetében 3 hétig, 
• évelő kétszikűek esetén 2-3 hétig ne csinálj semmit az elsárgult gyommal.

Csak a teljes elhalás után szabad a földig levágni a növényt, különben a gyökeréről újra hajthat (hiszen azt kell megsemmisíteni).

Ezután indul a talajmunka alapos lazítással, addig, míg nem lesz 15-20 cm porhanyós földed. Szintezz utána, és ha kell feltöltés, hozass talajt a területre. És amennyiben van mód  rá, akkor dolgozzuk össze  az eredetivel, kivéve ha vetőágynak terítettük be pár  cm vastagságban.

És persze: új föld, új gyomok. 

Legyél vele tisztába, hogy a végtelenségig lehetne játszani a gyomirtózást, akkor se tudnád tökéletesen eltüntetni az összeset ( a madarak és a szél is hordhat be új magokat, a szomszéd kerítése alatt is kúszhat át gyökér). És nem is ez a cél, hanem az, hogy alaposan meggyérítsd őket, hogy a gyepet ne nője le.

Még ne dőlj hátra: tedd jóvá a hibáid!

Minden beavatkozás a természetbe károkat okoz. A vegyszerek alkalmazása sajnos nem csak a gyomokra van hatással, hiszen a talajra is jut belőle. 

Ezzel pedig árt a talajéletnek. 

A mikrobiom adja a kerted, a növényeid elsődleges immunitását, nélküle nincs kapcsolat a növény és a talaj között. A hasznos talajlakó mikroorganizmusok felelnek azért, hogy a fű és a növények gyökerei számára felvehető formában legyen jelen a talajban a tápanyag és a víz. 

Ergo, ha már felmagzott a gyom, felesleges gyomirtóznod, a magokat hidegen fogja hagyni a vegyszer és boldogan kikelnek jövőre. 

Kevés helyről lehet venni minőségi földet. Becsapós a szín, hiszen attól, hogy szép sötét színű, még lehet, hogy talajélet híján van, de legalább jó drága. Ráadásul, még ha laborban analízissel ellenőriznéd is a beltartalmát ( 5000-10000 Ft), nem tudod akkor sem, hogy a talaj élő vagy nem, és azt sem, hogy milyen minőségű az életközösség benne.

Ezért én mindig úgy tekintek a talajra, hogy javítani kell (az elmúlt 20-30 évben nem volt divat a szerves trágyázás, ezért a hazai földek humusz és talajélet tartalma nagyon csekély). A talajjavítással ártani egészen biztosan nem tudsz, viszont hatalmas segítség a füvesítés sikerében.

Alapfogalmak, amiket jó, ha ismersz:

• talajegészség: az a képessége a talajnak, hogy betegségekért felelős patogén mikroorganizmusok megjelenését gátolja. Az ilyen talaj elnyomó, szupresszív tulajdonságú, szemben a patogénekre fogékony, receptív talajokkal. 
• talajpuffer képesség: a talaj semlegesíti, kivédi a környezetre káros hatásokat, helyreállítja az egyensúlyt (pl. a szerves és szervetlen szennyező anyagokat, különféle sókat és savanyító műtrágyákat ártalmatlanít)
• talajregeneráló képesség: az a lábadozási idő, amire egy adott talajnak szüksége van ahhoz, hogy egy környezeti károsító hatás után újra helyreálljon az eredeti egyensúly és működés. Ez a tulajdonság nagyban függ a talajtól, a behatás típusától, hosszától, mértékétől. 
• talajkondíció, talajerő: ha a talajban a hasznos élőlények teljes táplálékháló-rendszere jelen van és együttműködésük eredményes, akkor a talaj az elvárható szolgáltatásokat nyújtja, ezt a tulajdonságot nevezzük talajerőnek.

Dr. Bíró Borbála megfogalmazása nyomán

A talaj kiemelten fontos eleme a kertednek. Ha ott gond van, mindenütt az lesz, ez csak idő kérdése. A legjobb, ha már az előkészítő munkálatok során foglalkozol a talajjal, a talajban található élet minőségével. 

Hogyan hozhatod rendbe a talajt?

Szerves anyagos táplálással, ami a műtrágyákkal szemben nem csak a növény bizonyos nyomelem igényeit elégíti ki, hanem komplexen támogatja a kerted faunáját. 

Használhatsz ehhez granulált szerves tápanyagokat, folyékony humuszt vagy speciális talajjavítókat is (együtt is). 

Dolgozd be ezeket az anyagokat a gyomirtások után a talajba, majd hengereld le és csináld meg a finomszintezést gereblyével. Ezt ismét egy hengerezés és gereblyézés követi, míg elkészül a biliárdasztal egyenességű talaj. A munkálatok során figyelj oda rá, hogy a terület mindig a háztól, járdától a kert felé lejtsen, így a természetes csapadék nem a járdán vagy a picében fog állni, hanem a kertben hasznosul.

Ha gyepszőnyeget terítesz, figyelj rá oda, hogy a tervezett talajszintnél 3 cm-rel alacsonyabbra készítsd elő a terepet, nehogy magasabban legyen a gyep, mint a járdák.   

Ha a füvesítés, gyepszőnyegezés előtt alaposan végzed el a gyomirtást, és a talajjavítást is időben elkezded, az állománynak lesz elég ideje megerősödni, legyökeresedni mielőtt az első gyomok felütik a fejüket. 

Sikeres gyomirtást, és szép zöld gyepet kíván: