Általában észrevehetetlen a giliszták tevékenysége a kertben, de vannak időszakok, amikor hirtelen nagyon is láthatóvá, sőt zavaróvá válnak. 

Nem csak látványra csúnya, de a fűnyírást is megnehezíti. A fűnyíró kereke ugrál a barázdákon, és az ember majd elharapja a nyelvét a fűnyírás végére.

De szögezzük le: a giliszták fontos munkásai a kertednek. 

Miért jön fel a felszínre a giliszta? 

Ahhoz, hogy a probléma forrását megismerd, elő kell venni a környezetismereti és fizikai tanulmányaid. Le kell ásni a talajba, a giliszta életterét és furcsának ható viselkedését megvizsgálni. (Lelövöm a poént, nem eszement, hanem ösztönösen a túlélésért küzd a kukac is.)

Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék (vagy az őszi több napos áztató esők) hatására átmenetileg a felszínen kereshetnek menedéket. Nem a víz az oka ilyenkor a járatok elhagyásának, hanem a telített talaj következtében fellépő oxigénhiány.

Mit tudunk a földigilisztákról?

Érdekesség, hogy a földigiliszta-kutatások a 19. század vége óta folynak hazánkban. Első ízben Örley László foglalkozott a hazai fauna feltárásával. 

Őt követte Andrássy István (1955) Nematoda-kutató, aki összegezte a hazai gyűrűsférgeket, majd Zicsi András (1959) aktualizálta a hazai földigiliszták fajlistáját. A több évtizedes kutatások legteljesebb összegzését Csuzdi Csaba és Zicsi András (2003) végezte, 59 magyarországi faj illetve alfaj részletes leírását és elterjedési adatait ismertetve. 

Azért is folynak ilyen komoly kutatások a témában, mert a földigiliszták rendkívül hasznos tagjai a faunának: féregmozgásukkal a talajt porhanyóssá teszik, járatrendszereik aktív részét képzik a talaj oxigén- és vízháztartásának. Emésztésük során pedig értékes humuszt állítanak elő.

A giliszták életmódja

A giliszták felépítése 3 fő részre osztható: fej, törzs és farok tájék. 

Táplálékuk szerves anyagokból épül fel: a szárazföldi giliszták jellemzően avarfogyasztók. Az éltető oxigént oldott formában, a környezetükből érkező nedvességből és a levegőből, a bőrükön keresztül veszik fel. Ennek ellenére a vízben nem élnek túl, és a nagyobb esőzéseket követően a felszínre vándorolnak. (Feltúrva a gyeped.)

Száraz időben a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak. 

Életterük szerint 3 fő csoportja létezik a földigilisztáknak: 

• a talajfelszín közvetlen közelében élő (avarlakó), komposztáló, úgynevezett epigeikus fajok
• a talaj felső rétegeiben élő (0-20 cm között általában) endogeikus (talajlakó) fajok ,    többnyire vízszintes járatokban élnek és
• a mély talajrétegekben élő (kb. 3 méterig), aneszikus fajok (mélyben aknázó), amelyek a mély talajlazításban játszanak döntő szerepet. Fő táplálékuk a talaj, illetve annak szervesanyag-humusz tartalma.

A földigiliszták három ökológiai típusa (forrás: Science Learning Hub) 

Most, hogy már megismerted a földigiliszták típusait és életmódját, nézzük, hogyan előzheted meg a kertedben a kártételeiket:

Hogyan tartsd a földben a gilisztákat?

Mivel a felszínre törés oka a fulladásveszély a talaj szerkezetének javításával érheted el, hogy ne meneküljenek észvesztve minden esőzés után a gyep felszínére. 

Tehát az a cél, hogy megszüntesd a talaj tömörödését, morzsalékossá váljon a szerkezet, ami képes elvezetni a mély rétegekbe a lehulló csapadékot. 

Első lépés: a talajfelszín szabaddá tétele. 

Ahhoz, hogy a föld lélegezni tudjon rendszeresen meg kell tisztítanod az élettelen növényi anyagoktól, azaz a befilcesedett elhalt fűszálaktól. Ennek eszköze az évente 2-3 alkalommal történő gyepszellőztetés. Az elhalt részek bomlása lassú, míg az újabb nyesedékek keletkezése folyamatos. 

Robotfűnyírós kerteknek még jobban figyelniük kell erre.

Második lépés: a talajélet aktiválása.

Azért lassul az elhulló szerves anyagok bomlása, mert nincs hozzá elég lebontó baktérium a felszínen és a talajban. Az egyoldalú műtrágyázás felborította a talajélet egyensúlyát. Ezt úgy állíthatod vissza, ha rendszeresen táplálod Esstence Origo gilisztahumusz kivonattal a talajt. A baktériumok számára könnyen felvehető tápanyagok segítik a hasznos talajélet szaporodását, az egyensúly helyreállását. 

A talajélet sokasodása a talajszerkezetre is jó hatással van: átpuhítja a növekedő diverzitás a földet. Így nem tud kialakulni hosszú ideig pangó víz, azaz a giliszták nem fognak fuldokolni benne, nem menekülnek a felszínre. 

Harmadik lépés: a műtrágyázás elhagyása.

Egyes megfigyelések szerint a giliszták nem kedvelik a savanyú talajokat. A kénes műtrágyázás elősegíti a talaj savanyodását, ami indukálja a giliszták vándorlását. Sajnos a talajélet jó mikroorganizmusai sem szeretik a kénes vegyületeket. Ennek köszönhetően pusztulásnak indul tápanyagkörforgást biztosító talajélet, és a föld azon pufferképessége, ami a gombabetegségektől és a különböző környezeti stresszhatásoktól megvédi a növényeket.  

A talajélet egyensúlyának megbomlása egy végtelen spirálba rántja a kertbarátot. Az gyengélkedő gyepet egyre több növényvédőszerrel próbálja megmenteni, ami a talajélet további pusztulásához vezet, míg a folyamat végén a kertben található föld nem lesz más, mint egy kietlen „ültetőközeg”. 

A növényeid nem csak a talajjal vannak kapcsolatban. Egy teljes ökoszisztéma részei, amelyben a tápanyagokat bontó mikroorganizmusok közössége épp olyan fontos láncszemek, mint maga a tápanyag. 

Gondolj csak bele abba, hogy a te testednek is épp úgy szüksége van a táplálékokra. Te sem tudsz életben maradni, ha csak kémcsövekből veszed magadhoz a nyomelemeket, vitaminokat. Szükséged van arra, hogy ezeket szerves táplálékokból nyerd ki a bélflórádban található mikroorganizmusok segítségével. És a bélflóra köztudottan az emberi immunitás elsőszámú védvonala. 

Negyedik lépés: a biológiai kertfenntartás meghonosítása. 

Az öreg szőlősökben megfigyelték, hogy alig van giliszta a talajban. Ez annak köszönhető, hogy bevett szokás volt mészkénlével permetezni a gombásodás ellen. Ez az állandó rezes terhelés meggátolta a giliszták szaporodását, ennek köszönhetően pedig eltűntek a talajból. 

Ezzel pedig megszűnt a talajlazító,humuszképző  tevékenységük, a föld tömörödése pedig vízháztartási problémákhoz vezetett. 

A jó megoldás, ha prevencióban gondolkozol, és a növényeid készíted fel a kártevők és betegségek ellen, nem pedig a már gyengélkedő kertet próbálod vegyszerekkel helyreállítani. 

Jól láthatod, hogy ez egy ördögi kör. Ha megbontod a természet egyensúlyát, kártyavárként dől össze minden. 

Hagyj fel a szélmalomharccal, térj vissza a természetes kertápolási megoldásokhoz:

• használj szerves tápanyagokat (DCM termékek), 
• gondoskodj a talaj levegő- és vízháztartásának megóvásáról (DCM talajjavítók, Esstence növénykondicionálók, Amalgerol használatával) és a giliszták is a földben maradnak. 

Egészséges talajokat, és sok-sok hasznos gilisztát kíván: