Egyre gyakrabban hallani, hogy a talajainkban súlyos ásványi mikro- és makroelemhiány van. Ez pedig a fogyasztott élelmiszereken keresztül végiggyűrűzik a teljes táplálékláncon, így bennünket, embereket is súlyosan érint.

A kutatások számos összefüggésre világítottak rá a civilizációs betegségek és a talajegyensúly, mikro- és makroelem-körforgás felborulása között. Ezért is tartom fontosnak, hogy megismerd, megértsd a természet kényes egyensúlyát.

Cikkem alapját dr. Csicsor János és Jakab István beszélgetése adja, amit ide kattintva nézhetsz meg.

Az első ismert kutatások a témában a kétszeres Nobel-díjas kémikus, Linus Carl Pauling nevéhez fűződik, aki az első világháború idején kezdett vizsgálódni és tette le a ma ismert molekuláris biológia alapjait. Első ízben ő fogalmazta meg az ásványianyag-hiányt problémaként.

Kutatásai során deklarálta, hogy egy élő szervezetben 80-90 féle elem szükséges a tökéletes működéshez.

Kérlek, most egy pillanatra gondolj bele, hogy egy ma ismert jónevű táplálék-kiegészítőben is alig több mint 15-20 féle anyag van, a kertben is alkalmazott műtrágyákban pedig jószerével csak Kálium, Nitrogén és Foszfor. Vajon honnan kellene a többit felvennie a növényeknek, hogy értékes, hasznos tápanyagként szolgáljanak?

Természetesen a talajból, az élet és a tápanyagok körforgásának köszönhetően.

Sajnos azonban napjainkban alig-alig beszélhetünk erről a körforgásról, hiszen az iparosodás, az emberiség létszámának robbanásszerű növekedése extra igényeket támasztott a mezőgazdaság és az állattenyésztés felé is, ami egy végeláthatatlan kizsákmányolási spirált indított be. A túltermesztés, az intenzív földművelés szabályosan kiszipolyozta a talajok tartalékait, amit a műtrágyák csak némileg tudnak pótolni.

Honnan származik az a sokféle ásványi anyag, nyomelem?

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy 2 forrása van a természetben az élethez szükséges alkotóknak:

• a természetes huminsavak ,
• az óceánok, tengerek vizei.

Az élő szervezetek számára felvehető, szerves formában csak ebből a két forrásból lehet az összes szükséges anyagot biztosítani.

René Quinton francia kutató az 1800-as évek végén már arról beszélt, sőt tudományosan igazolta is, hogy az élet az óceánból származik. Feltevését arra alapozta, hogy az élő szervezetekben található sejt- és vérplazma összetétele szinte teljesen megegyezik az izotóniásra hígított tengervizek összetételével.

Az ő nevéhez fűződik a homeosztázis törvénye is (a belső állandóság egyensúly), ami a mai napig a biológia legfontosabb dinamikus törvénye.

Quinton megállapította, hogy a sejtek mindenáron egy olyan egyensúlyi állapotra törekszenek, ami az ősóceánokat jellemezte. Mintha emlékeznének rá a sejtek évmilliárdok távlatából is. Minden biokémiai reakció arra mutat, hogy az élő sejtek törekednek rá, hogy olyan összetételűvé váljanak, mint az ősóceán.

Ennek a kényes egyensúlynak talán a két legfontosabb alkotója a Nátrium és a Kálium. Ez a két elem hozza létre az ionpumpa nevű biológiai jelenséget, vagy másnéven a sejtmembrán átjárhatóságát. Ha felborul az egyensúly a Nátrium és a Kálium között a sejtmembrán bezárul, a méreganyagok nem tudnak kijutni a tápanyagok pedig képtelenek bejutni.

Miért annyira fontos, hogy az összes elem bejusson a szervezetbe?

Quinton a múlt század végén még csak 16 db elemet tudott mérni, de már akkor megállapította, hogy ezek szorosan összefüggnek. Bármelyiket eltávolítva, vagy koncentrációját megváltoztatva felborul az egyensúly, mutálódni kezdenek a reakciók.

A biokémiai kutatásokban sokáig ennek nem szenteltek túl nagy figyelmet.

Pedig a túl kevés és a túl sok egyaránt hat a többi anyagra. Sokáig csak a Liebig féle minimum törvényt vették figyelembe a kutatásokban, ami kimondja, hogy az ásványi anyagok felszívódását mindig az határozza meg, amiből a legkevesebb van.

Ma már tudjuk, hogy nem csak a legkevesebb, a legtöbb is épp oly ártalmas. Azaz létezik maximum törvény is.

Ilyen példa a hidrokultúrás, és hidropóniás zöldségtermesztés. Ez az az eljárás, amikor egy speciális tápoldatban nevelkednek a növények. Ez az oldat 7-8 féle elemet használ a termesztés során. Ugye milyen messze van ez az ideális 80-90 féle elemtől? Vajon mennyire minőségi, egészséges ilyen táplálékot az asztalra tenni?

És az a legborzasztóbb, hogy minden növényhez ugyanazt a 7-8 elemet használják…

A fejlesztések során itt szembesültek először a maximum törvénnyel, amikor is a nagyobb termésátlag eléréséhez a Kálium arányának növeléséhez folyamodtak. Ez azt eredményezte, hogy a növények sejtmembránjai a felborult kémiai egyensúlyban teljesen lezártak, és a vizes oldatban élő növények egész egyszerűen összeaszalódtak, kiszáradtak!

Vagyis, ha kevés van valamiből az sem jó, és ha túl sok van az sem jó állapot.

Ha a talaj ásványianyag tartalmáról beszélünk, nem elegendő a Nitrogén, Foszfor és Kálium mennyiségére gondolni. A másik mintegy 80 elemről is gondoskodnod kell, hogy az életminőséghez szükséges nyomelemek rendelkezésre álljanak a konyhakertedben. Ezeket együttesen kell vizsgálni.

Sajnos még mindig nincs benne a köztudatban, kevesen tudják, hogy miért is van szükség ilyen sokféle elemre a táplálkozás során. Pedig a magyar nyelv nagyon találóan fejezi ki: MIKRO ELEM, azaz energiaforrás, akkumulátor.

Ennek megértéséhez még egy fogalmat meg kell ismered és értened: az „anyag élő állapotát”.

Ennek a fogalomnak az első tudományos alaposságú vizsgálója Szent-Györgyi Albert volt. Gondolatmenetét a félbevágott alma elszíneződése, rozsdásodása indította el. Megállapította, hogy az anyag élő állapotában az elektronok szabadon áramolnak, azaz elektromos áram folyik a sejtekben. Noha egy falevél sem mutat azonnal változást, ha leszakítod az ágról, egyértelműen és visszavonhatatlanul megszűnik élőnek lenni.

Minden biokémiai folyamat fenntartója az elektronok áramlása. Ez alapján Szent-Györgyi Albert feltérképezte és megalkotta az anyag élő állapotának fogalmát.

A mikroelemek fontos forrásai az elektronoknak az élő rendszerekben. Leglátványosabban ez a sejtlégzési láncban figyelhető meg, ahol energia folyamatok játszódnak le, ATP termelődik. Szintén jól megfigyelhető a vitaminok keletkezése és az enzimek működése során ez a jelenség. Amikor egy mikroelem bekötődik az enzimbe, a térbeli szerkezete megváltozik, ami mikroszkópos vizsgálatokkal igazolható. 

Ez a folyamat épp úgy működik, mint amikor egy távirányítós autóba beleteszed az elemet és életre kel, elkezd mozogni.

Egyes enzimeknek 5-6 féle bekötődő mikroelemre is szüksége van ahhoz, hogy a feladatát ellássa, tökéletesen működjön. Azaz hiába eszel sok vitamint, ha az ásványi anyagok hiánya miatt azok nem tudnak aktiválódni a szervezetedben. 

Mit tehetsz a folyamat visszafordításáért?

Ott kell a folyamatot megjavítani, ahol elromlott. Azaz a talajban kell a mikro és makroelem hiányt csökkenteni. Visszaállítani a természetes egyensúlyt, hogy az egészséges táplálkozási lánc helyreálljon.

Igaz, hogy elmegy a rendszer a mostani hiányokkal is, épp mint egy szék, aminek kitört az egyik lába, de azért még egyensúlyozva lehet rajta ücsörögni, aztán ha még egy láb megadja magát, kicsit többet kell kompenzálni, de még ülhetsz rajta… de tudod, hogy ez nem tartható fenn sokáig, mert elfáradsz.

A legtöbb civilizációs betegség ezeknek az elfáradásoknak az eredménye. A testünk küzd, próbál korrigálni, de a csökkenő erőforrások átcsoportosítása nem megoldás, mert így máshol lesz hiány, az pedig lehetőséget ad a betegségeknek.

A talaj nyomelemtartalmát leghatékonyabban és legegyszerűbben a növények számára is könnyen felvehető huminsavakkal tudod pótolni. Elsősorban a lignin nevű sejtcsoportokból, amelyek a növények tartóvázát képzik (a fásszárúak, barna, kemény részéből).

A huminsavak a növényi biomassza humifikációja során, évmilliók alatt képződtek. Az első fázis során a víz alá kerülő növények tőzeggé válnak.

A második szint, amikor a növényi anyagot föld temeti be, és lignitesedik az anyag (leonárdit rétegszerkezetű bányák). Ebben a fázisban a legmagasabb a huminsavak aránya a masszában.

Az idő előrehaladtával a lignitből barna, majd fekete szén lesz. Utóbbi két fázisban már a huminsavak elbomlanak. Ebből is látható, hogy a világban véges mennyiségben állnak rendelkezésre a huminsavak, amelyek megfordíthatják a túltermelés okozta tápanyaghiányokat.

(Igen, most is keletkeznek növényi masszák, és indulnak humifikációnak, de a világ nagy részén végzett rendszeres földművelés minimalizálja az erre alkalmas mezőgazdasági területeket.)

A fenti folyamatból látható, hogy a huminsavak a növényi részek elbomlása során keletkeznek, így alkotói a humusznak is. Ezért, ha szerves trágyázást folytatsz, komposztálsz, máris tettél egy nagy lépést az egyensúly visszaállításáért.

És természetesen lehet kapni humin és fulvósav tartalmú termékeket is (pl. a granulált Humin Garden Plus, vagy a folyadékkoncentrátum a Humin Garden Plus-Sol ), amelyeket rendszeresen alkalmazva, ízletes, egészséges zöldségeket és gyümölcsöket tehetsz az asztalra.

Mit tud a huminsav, amit egy műtrágya nem?

A huminsavak azok a molekulák, amelyeket a növények a gyökérszőrükön keresztül a leghatékonyabban tudnak felvenni huminsav és fulvósav komplexek formájában.

Ezek a molekulák kis méretüknek köszönhetően rendkívül mozgékonyak, könnyen áramolnak a növény nedvkeringésében és hatékonyan jutnak be a sejtekbe, magukkal víve a működéshez szükséges ásványi anyagokat, szervessé alakítva a szervetlen molekulákat.

A műtrágyákban található szervetlen, nagy kristályok sokkal kevésbé tudnak így hasznosulni, ezért is kell egyre nagyobb dózisokban alkalmazni.

Ráadásul a huminsavaknak bizonyítottan antivirális hatásuk is van. Amit növényi, állati és emberi szervezetben is mérhetően ki tudnak fejteni. A sejtek felületén lekötik az úgynevezett „dokkoló egységeket” így azokhoz a vírusok már nem tudnak kapcsolódni. Ezzel pedig időt nyer az immunsejtek számára, hogy felfedezzék és elpusztítsák a kórokozókat, megőrizzék az egészséget.

Emellett pedig a toxinsemlegesítő képességük is jelentős, megkötik és a szervezetből való kiürülés során magukkal viszik a különböző méreganyagokat és nehézfémeket, amelyek a levegőből, vízből, élelmiszerekből jutnak a szervezetünkbe.

Ezekért az előnyökért annyira fontos, hogy saját sárgarépát termessz a megfelelő módszerekkel. 😊

Egészséges, szép konyhakerti terményeket kíván: